Hétfőtől csak így lehet menni orvoshoz szakrendelésre!

Hétfőtől drasztikusan átalakul a járóbeteg-ellátás rendszere. A szakrendelésre való bejutás csak előzetes időpontfoglalással lehetséges – nincs többé helyszíni „sorszám húzás”, spontán érkezés. Aki nem foglal előre, nem kerül sorra. Ez minden intézményre vonatkozik – kis rendelőkre is. A szabály mindenkire egyformán érvényes.
A cél: megszüntetni a zsúfoltságot, gyorsítani az ellátást és tervezhetőbbé tenni az orvosi munkát. Ez a lépés nem finomhangolás – ez rendszerváltás.

A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!

—>> KÖVETKEZŐ OLDAL

Ez is érdekelhet:

Miért választana bárki benzines hajtású Honda CR-V-t? Valójában voltak érvek mellette, és ezek közül a legmeggyőzőbb az, hogy az azonos felszereltségű benzines modell több mint 900 fonttal olcsóbb volt, mint az 1,6 literes dízelváltozat.
Ha tehát valaki kevés kilométert tett meg évente, de szerette volna az SUV-k emelt vezetési pozícióját a lehető legkevesebb költséggel, akkor a benzines CR-V logikus választásnak tűnhetett. Ez azonban még az 1,6 literes dízel megjelenése előtt volt. Bár a dízel egy bő másodperccel lassabban gyorsul 100 km/h-ra, minden egyes gallon üzemanyaggal több mint 20 mérfölddel tovább jut, ráadásul az adómentesség is jár hozzá.
Ebben a kategóriában a kiszámíthatóság és a biztonság a legfontosabb, amit a Honda biztosít is
Sokan azonban a már elavult 148 lóerős, 2,2 literes dízelmotort találják meg a használt CR-V-k többsége alatt. Amint látni fogjuk, ez nemcsak takarékosabb, mint a benzines, hanem – meglepő módon – annak ellenére nyújt jobb teljesítményt, hogy nehezebb autóhoz tartozik és kisebb a névleges teljesítménye.

Ez matematikai képtelenségnek tűnhet, pedig nem az. A benzines ugyan három lóerővel erősebb, de ez az előny teljesen eltűnik, ha figyelembe vesszük, hogy csupán 191 Nm nyomatékot kínál 4300-as fordulatszámon, míg a dízel 350 Nm-t már kevesebb mint feleekkora fordulaton.
Ez nemcsak azt eredményezi, hogy a dízel CR-V papíron is egy hajszállal gyorsabb (0–100 km/h 9,7 másodperc a benzines 10,2 másodpercével szemben), hanem a valóságban is ég és föld a különbség. Miközben a benzines sofőr azon töpreng, hány fokozattal kell visszaváltania az előzéshez, a dízel már rég túl van rajta.
A sebességváltókról szólva: az ötsebességes automata váltó határozottan régimódi, és – mint minden ilyen típus – nemcsak a vásárláskor kér felárat, hanem minden alkalommal, amikor gyorsítani próbálunk vagy tankolni kell. A 2,2 literes dízel ezzel a váltóval csaknem egy teljes másodperccel lassabban gyorsul százra (10,6 másodperc), és a fogyasztása is jelentősen megnő.