Megvan a Farm VIP győztese!

A TV2 népszerű reality műsorában, a Farm VIP-ben egyre fokozódik a feszültség, hiszen a verseny vége felé közeledve már csupán hét játékos maradt állva. Az elmúlt hetek során a nézők számos érzelmes pillanatnak lehettek tanúi, hiszen a résztvevők sorra búcsúztak el egymástól – nem egyszer könnyekkel és megrendüléssel kísért, fájdalmas jelenetek közepette. A kiesések gyakran nemcsak a játék szempontjából voltak fordulópontok, hanem mély emberi történeteket és kapcsolatokat is felszínre hoztak, így a műsor nemcsak a fizikai és taktikai kihívásokról, hanem az érzelmek hullámvasútjáról is szól.
Idő előtt megvan az igazi győztese a Farm VIP műsorának! Mutatjuk ki az!

A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!

—>> KÖVETKEZŐ OLDAL

Ez is érdekelhet:

A frissített Bayon nem kínál enyhe hibrid támogatást, mivel ugyanazt az 1,0 literes T-GDi turbós háromhengeres motort kapja, mint az i20 városi autó.
Elég szokatlan, hogy egy márka visszalép, és egy nem elektromosított motort választ, miközben a legtöbb gyártó mindent megtesz a kibocsátások csökkentése érdekében.
Mivel ez egy viszonylag kicsi motor, mindössze 99 lóerővel, és nincs négykerék-hajtású változat, az embernek az a benyomása, hogy a Bayon inkább a szuperminik vásárlóit célozza.
Az 1,0 literes motor kissé unalmas gázpedál-reakcióval rendelkezik, és van egy-két lapos pont a teljesítmény leadásában.
Elég hangos is, és a turbólyuk miatt hajlamos lehet kissé unalmasnak tűnni, hacsak nem pörgetjük rendesen a motort.
Bár mechanikai finomsága kicsit csökken, ha keményen pörgetjük, a Bayon dörmögő motorhangját szerettük, és a kézi váltó friss, élvezetes, ahogy gyorsítunk.
Ha van valami, ami igazán kiemelkedik, az a váltó, bár könnyű, több visszajelzést és ellenállást kínál, mint a Kia Stonic IMT váltója.

Alapvetően elég teljesítmény és nyomaték áll rendelkezésre a városi közlekedéshez, valamint az autópályán történő előzésekhez. A Bayon dinamikus prioritásai középpontjában a kényelem és az egyszerű vezethetőség áll, és bizonyos mértékig sikerül is teljesíteni őket.
A Bayon rugózása keményebb, mint amire számítanánk, és úgy tűnik, hogy a Hyundai megpróbálta a kompakt crossoverét egy szórakoztatóbb vezetési élménnyel megkülönböztetni.
Kanyarokban meglepően következetes karosszériakontrollt tart, városi sebességnél ésszerű keménységgel. Az alacsonyabb sebességeknél azonban némi rázkódást tapasztalunk, és a Bayon nem tudja teljes magabiztossággal kisimítani a nagyobb egyenetlenségeket.
A tapadás szintje inkább mérsékeltnek mondható, de a Bayon biztos, jól megült érzést ad, ahogy végigmegy egy sor kanyaron. Kár, hogy a kormányzás nem ad több visszajelzést: könnyű és nem beszédes, és középállásból egy kicsit hiányzik az éles irányíthatóság, hogy igazán belemerüljünk a vezetésbe.
Mindezek mellett nem olyan könnyed és túlsegített, mint amilyennek sok gyártó a hasonló típusú autók kormányzását képzeli.
Alapvetően a Bayon összeszedett és elég kényelmes ahhoz, hogy elfogadható legyen ebben a kategóriában. Bár nem képes felvenni a versenyt a Ford Puma ügyességével vagy a Volkswagen T-Cross rugózási minőségével, ha figyelembe vesszük az árát és a célcsoportot, az élmény elfogadható.