A MÁV első tehervonati mozdonyai a Hatvan típusú III b. osztályú gépek voltak, amelyek később a 355-ös sorozatba tartoztak. Ezt a típust még a Magyar Királyi Államvasutak elődje, a Magyar Északi Vasút (MÉV) vásárolta meg, majd a MÁV is további példányokat rendelt belőlük. Hamarosan azonban döntés született az egységes mozdonytípusok bevezetéséről, és a választás a bécsújhelyi Sigl gyár mozdonyaira esett. Az új járművek műszaki jellemzőit a MÁV közösen dolgozta ki a gyártóval. A mozdonyok tervezését Franz Fehringer, a Sigl gyár konstruktőre irányította. Összesen négyféle mozdonytípust és kétféle szerkocsitípus tervét készítették el, melyeket a MÁV saját szabványként fogadott el.
Ez a gondolkodásmód hosszú évtizedekkel előzte meg például a n/met Einheitslok (egységmozdony) koncepcióját és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy e két típus mind a MÁV, mind a legtöbb hazai magánvasút szabványos típusaivá válhassanak. A magántársaságok államosításakor szintén nagy könnyebbséget jelentett, hogy a MÁV mozdonyállaga nem bővült sok különböző, eltérő paraméterekkel bíró típussal.
