Galla Miklós a saját közösségi felületén hozta nyilvánosságra, hogy nehéz helyzetbe került, és anyagi támogatásra van szüksége. A humorista bejegyzésében arról írt, hogy a mindennapi megélhetéshez, élelmiszerre, gyógyszerekre és a közüzemi számlák kiegyenlítésére gyűjt pénzt, ráadásul meglévő tartozásai is nyomasztják. A posztban még a bankszámlaszámát is feltüntette, és arra kérte követőit, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék őt. Fekete nap ez, ahogyan fogalmazott az egyik kommentelő.
Ezt írta ki közösségi oldalára:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A C4 lehet egy különös és meglehetősen furcsa autó vezetni, vagy egy kompetensebb és ártalmatlanabb, attól függően, hogy hol használják.
A városi vezetés megkönnyítése és a még pihentetőbb városi kényelem megteremtése érdekében a Citroën úgy hangolta a szervokormányt (amúgy is elég finoman működik, 2,8 fordulattal a két zár között, és 10,9 méteres fordulókört biztosít, ami egy kisebb autóhoz képest elég nagy), hogy igazán könnyűnek érződjön városban és alacsony sebességnél. Nagyon kevés fizikai erőfeszítést igényel manőverezéskor, de nagyon kevés nyomást kell rá gyakorolni, amikor forgalmi szigeten kanyarodunk, vagy sávot váltunk a forgózsámolyon, így az autó szokatlanul szeszélyesnek érződik. Annál nehezebb hozzászokni, mert 48 km/h felett a kormányról levett súly nagy része kézzelfoghatóan visszaadódik. Egy lassú, 70-90 km/h-s terepfutónál az autó sokkal könnyebben irányítható. Még ilyen sebességnél is tud kicsit gurulni és lötyögni a mellékutakon, de általában oda megy, ahová várjuk, és megtartja az uralmat a karosszériája felett. Gyorsabban haladva az autó összeszedett mozgása nyugtalanítóvá válik, és egyértelműen hiányzik belőle a kategória sokoldalú, dinamikus autóinak sokoldalúsága.
Gondosan válaszd meg a sebességedet, és legalábbis városon kívül a C4 elég kellemes lehet. Nem reagál érzékenyen a sietségre, és a viszonylag vékony gumiabroncsok sem biztosítanak sok közvetlen oldalirányú tapadást ilyenkor, bár az autó elektronikus menetstabilizálója elég finoman és hatékonyan ellensúlyozza az alulkormányzottságot, amikor az elkerülhetetlenül jelentkezik, így a C4 a legtöbb esetben stabil marad. De ez nem az az autó, amibe könnyű belevágni, amivel együtt lehet élni, vagy amivel a vezetést legfeljebb meglehetősen érdektelenül lehet élvezni.
Az autó elhelyezésének sikere nagyrészt a kifinomultságán múlik, és objektíven mérhető módon csendesen működik sima útfelületen – például a Barcelona külvárosában végzett tesztünkön. A vékony kerekek és gumiabroncsok, valamint a felfüggesztés hidraulikus rögzítései jelentős mértékben hozzájárulnak ehhez, akárcsak az aerodinamikus karosszéria-kialakítás.
Az autó szubjektív értelemben nem érződik különösebben nyugodtnak vagy kényelmesnek. Kellemes lebegés és lejtősség jellemzi a hosszabb hullámokon, pont megfelelő sebességgel (nevezetesen a 72-90 km/h-s terepjárással).
De a másodlagos menet közben nincs elég gumitalpas elszigeteltség ahhoz, hogy kiegészítse ezt a siklásérzetet, és valóban dicséretessé tegye az autó menetét.
A tengelyek kissé összeroppannak és visszhangoznak az éles gerinceken és lefolyófedőkön, amire az adott felfüggesztési specifikációnál egyszerűen nem számítanál, míg nagyobb sebességnél a karosszéria uralma olyan mértékben romolhat, hogy az eredményt biztosan nem neveznénk kényelmesnek.
