A csillogás megszűnt, Évi pedig egyre mélyebbre süllyedt. Előbb pánikrohamok, majd kezelések, végül pszichiátriai kórképek követték egymást. A sajtó már évek óta írja, hogy skiz0fréniával küzd, és többször is összeomlott annyira, hogy az ápolók segítsége kellett.
2025-ben több lap is beszámolt arról, hogy egy rosszabb periódusában az otthon dolgozóira támadt, és emiatt 24 órás felügyelet alá került.
Egykori barátai szerint Évi már akkor is „árnyéka volt önmagának”, nem ismerte fel a környezetét, és teljesen elvesztette a kapcsolatot a régi életével.
Ekkorra már szinte senki sem látogatta. A Big Brother egykori kedvence eltűnt a külvilág számára.
A legfrissebb hírek szerint tragikus esemény történt:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Fő kifogásunk a fékpedállal kapcsolatos. Ha megnyomjuk, a lágy működése nehezen meghatározható, és bármi, ami a legfinomabb lassításnál több, nagyobb pedálutat igényel, mint amennyit egy nagy és nehéz szedánban szeretnénk. 45,9 méteres hosszúságával a fékút 110 km/h-ról megfelelő, így úgy tűnik, nincs hiány a végső teljesítményben, de hasznos lenne a nagyobb harapás, akárcsak az erősebb regeneratív funkció, amikor a rövidebb sebességváltót visszahúzzuk „Br” üzemmódba. Lehet, hogy rendkívül fejlett elektromos hajtáslánccal és számos digitális kijelzővel rendelkezik a vezetőfülkében, de a kezelhetőség tekintetében a Mirai szégyentelenül visszanyúl az időkbe.
Ezt nem kritikaként értjük. Egyszerűen arról van szó, hogy a nagylelkű felfüggesztés rugóútja és a karosszéria dőlésének és hullámzásának lazább megfékezése az ezredforduló utáni nagy európai szedánokra emlékeztet. Az E39 5-ös sorozata jut eszembe; nem azért, mert a Mirai finoman, de édesen hangolt túlkormányzási egyensúlyt hirdet (sokkal hajlamosabb az alulkormányzásra, mint bármelyik BMW ), vagy mert a kormányzás különösen átlátszó (bár pontos, az EPAS szerkezet olajos minőségű, és halálosan egyenletes a súlyozása), hanem azért, mert el tudja érni azt a könnyed, de pontos áramlást, amit oly sok modern szedán áldozott fel a jobb karosszéria-irányítás érdekében. Megvan benne az a távolságtartó elegancia, amit egy hajószerű japán luxuslimuzintól elvárnánk, mindazzal a könnyedséggel együtt, ami ezzel jár, ha már megszoktad a méreteket. És szerintünk ez jól is illik hozzá. Persze a másik oldala az, hogy a Mirai vezetése valójában nem egy élvezetes autó, azon túl, hogy a kanyarokban is megfelelően kiegyensúlyozottan tartja a gázt, és lustán siklik a nagyobb utakon.
