„Több mint húsz évig próbálkoztam. Amit csak lehetett, kipróbáltam. Voltak olyan gygysz*rek, amelyeknek a mellékhatásait még most is érzem – például időnként kettőslátás gyötör” – mesélte, visszaemlékezve a megpróbáltatásokkal teli időszakra. Mint mondta, a kezelések nyomot hagytak rajta: nemcsak lelkileg, de fizikailag is.
Később egy kivizsgálás során derült ki, hogy a problémája ma már orvosolható lenne – de ekkorra már túl sok idő telt el. Az énekesnő őszintén beszélt arról, hogy akkorra már annyira előrehaladt az életkorban, hogy az anyaság lehetősége végleg elúszott.
ÍGY VAN MOST A MŰVÉSZNŐ:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A bZ4X valójában nem Toyota első elektromos autója. Már 1997-ben készítettek egy elektromos RAV4-et, majd a második generációból is született egy ilyen változat, igaz, ezek nem voltak valódi sorozatgyártású modellek. A Lexus UX 300e már két éve kapható, de az inkább csak óvatos próbálkozásnak számított ahhoz képest, amit a bZ4X képvisel: egy komoly belépést az elektromos autók világába.
Toyota nagyszabású EV-tervei az új e-TNGA platformra épülnek. Neve alapján rokonságban áll a belső égésű motoros TNGA architektúrával, de elég egyedi ahhoz, hogy ne jelentkezzenek kompromisszumok.
A platform meghatározza az első (és opcionálisan hátsó) elektromotor helyét, a vezető pozícióját az első kerekekhez viszonyítva, valamint az akkumulátor szélességét – a többi paraméter viszont változtatható. A bZ4X a Subaru közreműködésével készült, amely saját változatát Solterra néven forgalmazza – kizárólag összkerékhajtással. Mindkét modell egyféle akkumulátorcsomagot használ, de várhatóan a jövőben többféle kapacitás is elérhető lesz a Toyota EV-kínálatában.
Az akkumulátor a padlóba építve, a hosszú tengelytávon belül helyezkedik el, és 71,4 kWh kapacitású. Ez valamivel kisebb, mint a legtöbb konkurens modellé, amelyek jellemzően a 75-80 kWh körül mozognak.
Ennek következményeként a bZ4X hatótávolságban kissé elmarad a vetélytársaktól. Az alap, elsőkerék-hajtású Pure változat 317 mérföldet (kb. 510 km) tud megtenni, de ha a jobban felszerelt Vision verziót választjuk 20 colos kerekekkel, akkor ez már csak 277 mérföld (445 km). A tesztelt összkerékmeghajtású Vision modell 259 mérföldet (417 km) tud, míg a hasonló hajtáslánccal szerelt Kia EV6 GT-Line S 300 mérföldes (483 km) hatótávra képes.
2024-re reagált a Toyota a vásárlói panaszokra, amelyek a hideg időben tapasztalt lassú töltést érintették. Normál esetben az autó egy gyorstöltőn 10-ről 80%-ra 35 perc alatt tölthető, de hidegben ez jelentősen megnőtt. Az új víz-víz hőcserélő a töltés során előmelegíti az akkumulátort, így például fagypont körül most már 45 perc alatt lehet elérni ugyanazt a töltöttséget, ami korábban egy órát vett igénybe.
Bár a Toyota akkumulátortechnológiája nem számít forradalminak, mással szeretne nagyot dobni: még idén érkezik az első olyan sorozatgyártású autó – a bZ4X és prémium testvére, a Lexus RZ 450e – amely teljes értékű steer-by-wire rendszert alkalmaz. Az Infiniti már évekkel ezelőtt próbálkozott hasonlóval, de meghagyta a hagyományos kormányoszlopot biztonsági okokból. A Toyota új rendszere, az One Motion Grip állítólag annyira megbízható, hogy nincs szükség mechanikus kapcsolat fenntartására.
A rendszer érdekessége, hogy nem egy szokványos kormánykereket, hanem egy „joke” típusú irányítót (yoke) használ – de szemben a Tesla megoldásával, itt csupán 150 fokos kormánymozdulatra van szükség teljes kormányszög eléréséhez, így nem kell körbe-körbe tekergetni a „nem is kormánykereket” manőverezés közben.
