Tóth Gabi Beyoncé egyik híres számát próbálta előadni, bár a felismerés nem volt egyszerű feladat. A TTokon ter/edő vi/eóh/z sokan humorosan reagáltak, például egy „Ezmiez?” felirat és egy sírva nevetős emoji kíséretében. De vajon tényleg jogos-e a kritika? „Ez pont olyan, mint amikor részegen úgy teszek, mintha ismerném a szöveget.” „Matyó sámán esőt idéz… szerintem” – írta valaki ironikusan.
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A Giulietta alapjául szolgáló úgynevezett Compact platform nem csupán az Alfa Romeo szempontjából jelentős, hanem a teljes Fiat Auto csoport jövője is nagymértékben ezen a padlólemezen nyugszik. Ez a platform szolgál alapul számos középkategóriás modellhez a Fiat, a Lancia, a Chrysler és a Dodge kínálatában, valamint különböző, ebből kifejlesztett változatokhoz is. Éppen ezért különösen fontos, hogy jól sikerült konstrukció legyen, mert a megbízhatóságára és sokoldalúságára épül a cégcsoport termékstratégiája. A Giulietta és a vele rokon modellek Európa legnagyobb és legversenyképesebb szegmensében szállnak harcba a vásárlók kegyeiért, így a sikerük nem csupán presztízskérdés, hanem az Alfa üzleti életképességének záloga is.
Az elődjével, a 147-essel ellentétben a Giulietta már kizárólag ötajtós kivitelben készült, igazodva a piaci elvárásokhoz és a praktikum iránti igényekhez. A motorválaszték is jelentős fejlődésen ment keresztül, és egyaránt tartalmazott benzines és dízel alternatívákat, amelyekkel a modell széles vásárlói réteget próbált megszólítani. A benzines kínálat a 118 lóerős, 1,4 literes alapmotorral indult, amit az erősebb, 148 lóerős változat követett, de a legfigyelemreméltóbb talán az innovatív MultiAir technológiával ellátott, 168 lóerős változat volt, amely kiváló teljesítményt és hatékonyságot nyújtott. A kínálat csúcsán pedig a 238 lóerős, 1750 köbcentis TBi Veloce verzió állt – ez korábban a Cloverleaf (azaz négylevelű lóhere) néven volt ismert, ami a sportos Alfa-hagyományok egyik szimbóluma.
A dízelmotorok terén is komoly választék állt rendelkezésre. A Fiat által úttörőként kifejlesztett common-rail technológiára épülő erőforrások között megtalálható volt az 1,6 literes, 118 lóerős változat, valamint a 2,0 literes motor két teljesítményszintje: 148 és 173 lóerő. A legtöbb Giulietta modell hatfokozatú kézi váltóval érkezett, de a legerősebb benzines és dízel kivitelek – köztük a Veloce – már az Alfa fejlett, duplakuplungos automata váltóját (TCT – Twin Clutch Transmission) kapták meg, amely nemcsak gyors, de sima váltásokat is biztosított.
A Giulietta felszereltségi szintjei szintén időről időre változtak, különösen 2016-ban, amikor a modell egy külső-belső frissítésen esett át, még az új Giulia bevezetése előtt. A belépőszintű változatot egyszerűen csak „Giulietta”-nak nevezték, ezt követték a gazdagabban felszerelt Super, Speciale és Tecnica modellek, a kínálat csúcsán pedig a sportos és prémium jegyeket ötvöző Veloce állt. Ezek a szintek nemcsak az elérhető extrák körét, hanem a Giulietta megjelenését és karakterét is jelentősen befolyásolták, lehetővé téve, hogy a modell egyszerre szóljon a hétköznapi közlekedőknek és a sportos vezetési élményre vágyóknak is.
