Nézzük meg, hogyan kezdődik: napi szinten zabált gyorsételek, mikrózható vacsorák, fehérlisztes, tápanyagmentes kenyér, és a boltok polcairól leemelt műanyag minőségű hús. Ezekhez jön a mértéktelen cukor-, só- és zsírfogyasztás. Mintha direkt programozott lenne a pusztulásuk. A test pedig nem hülye – üzen: fáradtság, gyulladás, elhízás, magas vérnyomás. Csakhogy ezekre nem válasz az életmódváltás, hanem: tabletta reggel, tabletta este. Mert „így egyszerűbb”.
AMIKOR JÖN A SZÖRNYŰ DIAGNÓZIS:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Gyors? Nagyon is. Valójában végigvittem a MIRA útteszten, mert egy ilyen autó teljesítményének határait közúton felfedezni felelőtlenség lenne. Mivel ugyanazokat a villanymotorokat használja, mint az Ioniq 5 N, nem meglepő módon szinte azonos gyorsulási adatokat produkál.
Ez azonban egyike azoknak az autóknak, amelyeknél a megfelelő beállítási konstellációban kell lenned ahhoz, hogy kihozd belőle a gyári értékeket. Ha normál módban nyomod tövig a gázt, gyorsnak tűnik, de nem lenyűgözően, mivel a teljesítmény utolsó 20 százalékát csak akkor adja le, ha hosszabb ideig nyomva tartod a pedált. A GT mód elméletileg teljes erőt szabadít fel, de még így is csak 4,5 másodperces 0–100 km/h-s időt eredményez. Ahhoz, hogy elérd a gyárilag ígért 3,5 másodpercet, be kell kapcsolni a Launch Control funkciót egy külön menüben, amely viszont megtagadja a működést, ha nem a megfelelő menetmódban és menetstabilizáló-üzemmódban vagy.
A virtuális „motorhangnak” három hangerőfokozata van, de még a leghangosabb is viszonylag halk. Az alsó „fokozatok” ráadásul elég rövidek, így egyel feljebb kapcsolsz, mint egy hatsebességes belső égésű autóban tennéd, hogy ne üss neki a fordulatszám-korlátozónak. Ez furcsa dolog egy elektromos autónál…
A virtuális váltás aktiválása viszont könnyen elérhető, hiszen a kormányon lévő csillag gombra programozható a ki- és bekapcsolása. Ez a rendszer kicsit eltér attól, amit az Ioniq 5 N-ben találunk, mert itt csak hat „sebességfokozat” van, és a motorhang inkább egy absztrakt űrhajózaj, nem pedig egy benzines motor utánzata.
A hanghatás és az autó viselkedése elég részletes és összetett ahhoz, hogy könnyen bele lehessen feledkezni az illúzióba; ha például hatodikban próbálsz gyorsítani 50 km/h-ról, akkor tényleg lefullad – már amennyire ez egy villanyautónál értelmezhető. Viszont túl halk: még a leghangosabb módban is meg kell erőltetned a füled, hogy rendesen halljad.
A fékek is erősek, és legalább a hat egymást követő fékezés során nem tapasztaltunk fadinget. Ez egy by-wire rendszer, általában egyenletes pedálérzettel. A pedálút elején kissé könnyű és túlságosan érzékeny, de összességében megbízható és bizalomgerjesztő.
