Több mint egy évnyi hallgatást követően újra jelentkezett a közösségi médiában Magyarország volt köztársasági elnöke. Novák Katalin, aki a kegyelmi botrányt követően szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, most videóval tért vissza a Facebook-oldalára. A bejegyzésben nem politikáról vagy közéletről esik szó, hanem egy rendkívüli emberről:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A normál hibrid változat egy 1,2 literes háromhengeres benzinmotort kombinál két villanymotorral – az egyik kiegészítő hajtást biztosít, míg a másik indítómotorként és generátorként szolgál –, összesen 197 lóerős teljesítménnyel.
Fémből élőben látva a Rafale különösen feltűnő jelenség, főleg az Atelier Alpine felszereltséghez tartozó 21 colos kerekekkel. A plug-in hibrid változat ugyanezt az 1,2 literes benzinmotort használja, de három villanymotorral dolgozik együtt, így összteljesítménye már 296 lóerő.
Megjelenését tekintve a Rafale markáns és figyelemfelkeltő, amennyire ez egy tömegpiaci családi SUV esetében lehetséges. A Renault új elektromos modelljeivel ellentétben a Rafale nem nosztalgikus, retro stílusra épít, hanem egy letisztultabb, modernista irányt képvisel, amely harmonizál a legújabb Megane és Scenic formanyelvével.
A Rafale meglepően nagy autó, alig foglal kevesebb helyet, mint a Hyundai Santa Fe, és kategóriájában az egyik leghosszabb tengelytávval rendelkezik (2740 mm), ami javítja használhatóságát, és lehetővé teszi, hogy a szögletesebb riválisok vevőköréből is csipegessen. A hátsó ülések minden irányban tágasak, a csomagtartó pedig – bár a lejtős hátsó ajtó némileg belevág – lapos padlójú, szögletes kialakítású és még mindig bőséges, 535 literes (mindössze egy doboz tejjel kevesebb, mint a Peugeot 408-ban). Érdemes megjegyezni, hogy a plug-in hibrid változatban is ugyanekkora csomagtér áll rendelkezésre.
A csúcsváltozatok ára akár 50 ezer font is lehet, de az utastér minősége és megjelenése nem igazán indokolja ezt az árat. A Rafale áramvonalas formája kompromisszumokat kíván, így például a hátranézhetőség kissé csorbul, bár a tolatókamera ezt jól kompenzálja.
Az utastér igyekszik prémiumérzetet kelteni, ami részben sikerül is a pala hatású műszerfal-burkolattal és az Alcantara (60%-ban újrahasznosított) és bőrborításokkal. Összességében azonban sötét és kissé komor hatású, amit az olcsó hatású, fényes fekete műanyagok tovább rontanak, és a finom trikolór díszöltések sem sokat javítanak a helyzeten.
A fizikai kapcsolók szerencsére bőségesen jelen vannak, jól elérhetők és kellemes tapintásúak. A vastag karimájú, kissé túlzásba vitt lapított aljú kormánykeréken megszokott audió- és tempomatgombok kaptak helyet, valamint jól működő haptikus kezelőfelületek, minden pont ott van, ahol számítanánk rá.
A Renault mostanában jól teljesít a vezetéstámogató rendszerek és az infotainment kezelhetősége terén, és a Rafale is ezt a vonalat követi: a klímát például külön billenőkapcsolóval lehet szabályozni, és van egy gomb a kormány mellett, amellyel az összes mentett ADAS-beállítás azonnal aktiválható – így nem kell vezetés közben egyenként letiltani a kötelező, de zavaró asszisztenseket.
A központi képernyő nagy (12,3 colos), éles felbontású és logikusan strukturált menükkel dolgozik, könnyen kezelhető menet közben is. Mivel álló (portrait) formátumú, nem zavarja a kilátást, és nem kell messzire nyúlni, ha rádióállomást akarunk váltani autópályán.
Ez a kijelző egy 12,3 colos digitális műszeregységgel és head-up display-jel együtt egy körbeölelő, vezetőközpontú műszerfalrészt alkot, amely valóban segít elmélyíteni a vezetési élményt.
Ehhez járulnak még az egyedi kialakítású ülések, amelyek oldaltartása jobb, mint az Australban találhatóaké, így a Rafale valóban különlegesebbnek érződik, mint a többi „iskolajárós” családi SUV.
