Ezekhez erősen viharos, akár 90 km/h-s széllökések, intenzív felhőszakadás és nagyobb méretű, körülbelül 2 centiméteres jégeső is társulhat. A cellák rendszerbe szerveződhetnek, így több megyében egy időben csaphat le az ítéletidő.
Forrás: MSN / FB
Ez is érdekelhet:
A Mégane hátsó futóművénél le kellett mondani a független felfüggesztésről, amelyet a kategória legjobb versenytársai viszont kínálnak. Ez elsőre komoly hátrányként tűnhet, hiszen az ilyen megoldások általában jobb menetdinamikát és kifinomultabb rugózást tesznek lehetővé. Ennek ellenére a Renault futóműmérnökei meglepően jó munkát végeztek, figyelembe véve azt a meglehetősen korlátozott technikai alapot, amivel dolgozniuk kellett. A rugózás hangolása átgondolt, az autó tapadása pedig kifejezetten meggyőző – olyannyira, hogy bőven felülmúlja azt, amit az ember egy ilyen konstrukciótól várna. A Mégane tehát meglepően stabil és magabiztos egy lendületes országúti kanyarvadászat során, ahol más modellek gyakran már küzdenek a tapadással és egyensúllyal.
De itt jön a képbe a probléma: mindez nem jár együtt valódi élvezeti értékkel. A Renault egy túlságosan könnyű érzetű, elektromos szervokormányt alkalmazott, amely alig nyújt visszajelzést az útról. A kormány pontos, az áttételezés logikus és használható, de aki igazi vezetési élményre, közvetlen kapcsolatra vágyik a gép és az ember között, az csalódni fog. Az irányíthatóság hiába rendben van, a vezetési élmény lapos, steril, szinte semmi érzelmet nem vált ki. A hátsó torziós tengely – amely olcsóbb és egyszerűbb megoldás, mint a független hátsó felfüggesztés – a rugózási komfortot sem segíti elő. A Mégane ugyan általában véve kulturáltan képes kezelni az átlagos úthibákat, de ha a vezető rossz minőségű mellékutakra vagy kátyús városi szakaszokra téved, az autó hamar elveszíti nyugalmát. A durva lökéseket nem tudja hatékonyan elnyelni, és ez a nyugtalanság sajnos az utastérbe is átszűrődik, így az utasok is érzik az autó folyamatos kis feszültségét és zizegését. Mindez valamelyest kevésbé zavaró a Sports Tourer (kombiváltozat) esetében, mivel azt inkább kényelmes családi vagy céges autóként képzelik el, nem pedig élményautóként – de ez a különbség inkább elméleti, mint valódi enyhülés.
