A fékek hibája okozhatta a tragédiát. A rendőrségi beszámolók szerint a busz Medan városából indult, és Jakartába tartott, amikor a Padang városában található egyik buszpályaudvar közelében – egy meredek lejtőn haladva – a fékek feltehetően meghibásodtak, ennek következtében a jármű irányíthatatlanná vált, letért az útról és felborult.
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A nagyobb, 1,2 literes motor nem húz annyira alacsony fordulatszámon, mint a turbós háromhengeres, de ennek ellenére is egész nyomatékosnak érződik már alacsonyabb fordulatokon is, és meglepően könnyedén mozgatja az alig egy tonnás autót. Ráadásul simábban is jár, mint a kategóriára jellemző háromhengeres motorok, különösen alapjáraton, és a teljesítményleadása is lineárisabb, egyenletesebb, mint sok kis lökettérfogatú turbós egységé. Ez sokaknak szimpatikusabb lehet, különösen, ha nem az élményautózás a cél, hanem a megbízható, kellemes vezethetőség.
Ez a motor már elég erőt kínál ahhoz, hogy akár országúti tempóra is felgyorsítsunk anélkül, hogy minden egyes fokozatban a piros vonalig kellene forgatni, vagy hogy úgy éreznénk, feltartjuk a mögöttünk jövőket – ami sajnos az alapmotorral bizony előfordulhat.
Az 1.2-es egység egészen 5000-es fordulatig képes pörögni anélkül, hogy túl zajossá vagy kellemetlenné válna, bár e felett már kissé elveszíti a kifinomultságát. Ennek oka vélhetően az új, szigorúbb WLTP-kibocsátási normák miatt bevezetett elektronikus szabályozások, amelyek valamelyest visszafogják a motor régi, szabadabb pörgését. Ez némileg kár, mert a korábbi i10-esek ugyanilyen motorkonstrukciója valamivel élénkebbnek és élettelibbnek hatott.
A váltó ötsebességes kézi, és a kapcsolási érzet könnyű, kellemes, határozott. A fékhatás is meggyőző – különösen a magasabb felszereltségi szinteken elérhető 16 colos könnyűfém felnikkel –, a fékpedál adagolása finoman hangolt, jól szabályozható.
Összességében tehát az i10 teljesítménye továbbra is az élmezőnyben van, még ha már nem is annyira kiemelkedő, mint korábban. Az elmúlt években rendszeresen dicsérték ezt a modellt azért, mert valamivel többet nyújt, mint amit a legtöbb városi kisautótól megszoktunk. Bár sosem volt az a kimondottan sportos, vezetési élményre kihegyezett típus, az i10 motorjai mindig jól harmonizáltak azzal a futóművel, amely éppen annyi stabilitást és precizitást nyújtott, hogy az autó meglepően jól viselje a dinamikusabb, lendületesebb vezetést is. Emellett mindig megmaradt annak, ami: egy egyszerű, könnyű, élénk kisautó, mindenféle túlbonyolítás vagy mesterkéltség nélkül.
