„A Kincsvadászok mindent felborított – és ez még csak a jéghegy csúcsa!”
Az új évaddal visszatérő Kincsvadászok úgy robbantak be az esti sávba, mintha előre megtervezték volna a felfordulást. A stáb, a kereskedők, az árverések – minden a régi, csak épp az időpont nem. A közösségi oldalakon már most ömlenek a dühös hozzászólások:
„Most akkor mikor kezdődik? Megint bénáznak?”
A nézők nem felejtettek: korábbi évadokban is előfordult elcsúszás, váratlan törlés, sőt olyan nap is akadt, amikor egyszerűen elmaradt az adás.
Most pedig megint borul a megszokott menetrend – és mindenki azt találgatja, mire készül a csatorna.
EKKOR LESZ EZENTÚL A MŰSOR:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Egy ilyen letisztult, csinos műszerfal egy szépen integrált kijelzőt is elkért volna, de sajnos az ES90 14,5 hüvelykes érintőképernyője kissé rideg módon van rögzítve. Ez azonban nem az igazi probléma, ahogy az Android alapú rendszer kiváló élessége és válaszideje sem.
A probléma az, hogy a szoftver egyszerűen túl sokat próbál csinálni. Fárasztó újra és újra leírni, hogy a külső tükrök kezelőszerveinek fizikaiaknak kellene lenniük, nem pedig digitálisaknak. Ugyanez vonatkozik a világításra is. Ez egy olyan megközelítés, ami irritáló furcsaságokat vet fel. Például, ha szűk helyre tolatsz be, és le akarod dönteni a tükröt, akkor a kormányoszlop-kapcsolóval kell kilépned a tolatásból, mert a képernyő nem tér el a tolatókamera megjelenítésétől, amíg a sebességváltó be van kapcsolva, így a tükör kezelőszervei nem férnek hozzá. Feltéve, hogy ezzel együtt tudsz élni, az ES90 utastere remek: átgondoltan kidolgozott, drágának érződő érintőpontokkal. Az EX90-nel ellentétben az üvegtető sötétítésére is van lehetőség. A kissé magas padlótól eltekintve (az akkumulátorcsomag lábtartóinak kivágásai csodákat tettek volna), az utastér hátulja tágas, mégis körülölelő, rengeteg térdtérrel és az első ülések alacsony vállával, ami fokozza a lounge-szerű hangulatot.
Egy olyan városban, ahol az utak jó állapotban vannak, az ES90 irigylésre méltó eszköz lenne sofőröknek. Másutt a hátrafelé kilátás lehetne jobb is – de a Polestar legújabb megközelítését tekintve hálásak lehetünk, hogy egyáltalán vannak üvegek.
Ahogy egy pillanattal ezelőtt is utaltunk rá, ez az autó valóban mesésen sima és csendes időnként. A megemelt csípőpont, amely kissé irreálisan illeszkedik a szalonszerű üvegházhoz, olyan érzést kelt, mint egy Rolls-Royce Phantom alulmodell – vagy legalábbis az lenne, ha a Volvo végre elérte volna az alacsony sebességű rugózási kényelmet. Talán a kisebb kerekek segítettek volna, de egy ingerlékeny görgős üléshuzat továbbra is hiányosságnak tűnik a plüss, vezetői Volvók burkolatában.
