Elzárkózás, gyógyszerek és az utolsó remények – Klári asszony azóta teljesen összeomlott. Nyugtatókon él, mindenkit elutasít, aki segítene. A fia és unokái próbálnak benne kapaszkodót nyújtani, de ő csak a férje elvesztésére tud gondolni. A család egyre jobban aggódik érte, főleg most, hogy a tárgyalás is közeleg a gy/lkosai ellen – nem tudni, miben törik meg legközelebb a megtört özvegy szíve.
VIA Blikk
Ez is érdekelhet:
A Giuliához képest a Stelvio 22 centiméterrel magasabb, hogy valódi SUV-megjelenést kapjon, és az Alfa Q4 összkerékhajtási rendszere alapfelszereltségként jár hozzá. A nyolcfokozatú automata váltó szintén az összes kivitelben alapból elérhető.
Bár emelt hasmagasságú SUV-ról van szó, az első dolog, ami vezetés közben feltűnik, az autó kormányzásának gyorsasága és reakciója. Ez kezd egyfajta Alfa-védjeggyé válni: mérete ellenére a Stelvio nagyon gyorsan reagál a kormányparancsokra. A kormányzás valóban élénk, és a tapadás is elegendő ahhoz, hogy az alváz le tudja követni a hirtelen irányváltásokat, ám amíg hozzá nem szokik az ember, kicsit idegesítőnek, feszültnek tűnhet, és nem annyira nyugodt a vezetési élmény.
Ez egy agilis SUV, viszont ennek ára van: az autó feszesebb hangolása miatt kissé rázós, nyugtalan érzést kelt az utakon. A futómű nem olyan kifinomult, mint például a Volvo XC60-é vagy a Mercedes GLC-é, a rosszabb útfelületeken pedig minden sebességnél érezhető az alváz nyugtalansága. Ugyanakkor minél jobban terheljük az autót, annál jobban reagálnak a lengéscsillapítók, és az autó ekkor mutatja meg valóban figyelemre méltó karosszéria-kiegyensúlyozottságát.
Az Alfa hangsúlyozza, hogy – akárcsak a Porsche Macan vagy a Jaguar F-Pace – a Stelvio is elsősorban közúti használatra készült SUV, így nem találunk benne olyan terepes vezetési módokat, mint például egy Land Rover Discovery Sportban. Ettől függetlenül lejtmenetvezérlő rendszer került bele, ha mégis szükség lenne rá.
A 2023-as ráncfelvarrás során az elérhető motorpaletta három erőforrásra szűkült: egy 2,0 literes, négyhengeres turbós benzinmotor 276 lóerővel, egy 2,2 literes dízel 207 lóerővel, valamint a kizárólag a Quadrifoglio változatban elérhető, tűzerővel bíró 2,9 literes, duplaturbós V6-os, amely 503 lóerőt tud.
A 276 lóerős benzines egység rendkívül élénk, 2000-es fordulattól bőséges teljesítményt ad le, és az autót 5,7 másodperc alatt gyorsítja fel 0-ról 100 km/h-ra. A motor járása sima és rugalmas, viszont sajnos a hangja alig izgalmasabb, mint a dízelé – márpedig a sportos hangzás korábban szinte hozzátartozott az Alfa modellek karakteréhez.
A Quadrifoglio ritka, de különleges jelenség marad a brit utakon, de biztosak lehetünk abban, hogy aki ilyet vezet, az élvezi is. A Giuliában is megtalálható V6-os motor és a nyolcfokozatú automata váltó itt is kiváló párost alkotnak: széles nyomatéktartomány, gyors gázreakciók és erőteljes váltások – az egyik legjobb hajtáslánc, amit ma autóba szerelnek. Ráadásul okos rendszer is: képes egy teljes hengert sort lekapcsolni észrevétlenül, ezzel csökkentve a fogyasztást, ha állandó, körülbelül 130 km/h-s sebességgel haladunk.
A brutális gyorsulást lehetetlen nem észrevenni, de ezután jön a kormányzás, ami rendkívül precíz: a legkisebb kézmozdulat is közvetlenül eljut a kerekekhez. Ez az élénk visszacsatolás sokkal agilisabbá teszi a Stelviót, mint amit a saját súlya alapján várnánk. Az összkerékhajtással együtt ez egy nagyon gyors és biztonságos teljesítmény-orientált autóvá teszi.
