„A férfi folyamatosan lefelé nézett, láttam, hogy valamit nyo/kod. Aztán egyszer csak áthúzódott az én sávomba. Próbáltam félrerántani a kormányt, de már nem volt elég idő. Az ütközés elkerülhetetlen volt.”
Forrás: MSN / FB / TTOK
Ez is érdekelhet:
Bár a Dacia továbbra is elsősorban a Renault Csoporton belül kifejlesztett technológiák átvételére és újrahasznosítására épít, az utóbbi időben jóval kifinomultabbá vált ez a megközelítés, mint korábban. Olyannyira, hogy időnként még saját fejlesztésű megoldásokra is lehetőséget kap a márka. Ez egyfajta előrelépés a Dacia filozófiájában: már nem pusztán a legegyszerűbb megoldásokat alkalmazza, hanem ügyesen válogat a rendelkezésre álló alkatrészekből és platformokból, miközben továbbra is ragaszkodik a költséghatékonysághoz.
Mivel a Dacia Bigster méretben nagyjából megfelel a Renault Australnak, első ránézésre azt hihetnénk, hogy ugyanarra az alapra épül. A valóságban azonban a Dacia más irányból közelít: nem fentről lefelé, vagyis nem egy meglévő, drágább modell egyszerűsítésével dolgozik, hanem lentről felfelé, vagyis elérhető alkatrészekből, a rendelkezésre álló költségkereten belül épít fel egy teljesen új modellt. Ennek eredményeként a Bigster több szempontból is eltér a Renault kínálatában található hasonló méretű modellektől, és noha lényegében egy nagyobb Dusterként értelmezhető, a hajtásláncai egy teljes generációval modernebbek.
Az alapmodell egy 1,2 literes háromhengeres, enyhe hibrid rendszerrel ellátott benzinmotorral indul, amelyhez hatfokozatú kézi váltó társul. Elsőkerék-meghajtással a motor 138 lóerőt teljesít, ami némileg több, mint ugyanennek az erőforrásnak a Dusterben használt változata (ott 128 lóerős). Amennyiben valaki a négykerék-meghajtású változatot választja, ott ugyanaz a motor kissé visszafogottabb teljesítménnyel dolgozik.
