De ami ezután jött, arra senki sem számított! Stohl nyíltan bevallotta: mindig is fantáziált arról, hogy f/l/n/ttf/lmes legyen a párja – ezzel olajat öntött a tűzre. Kiara nem is titkolta, hogy első akar lenni mindenben, és nem tűri a második helyet. Amikor azonban András elejtette, hogy akár Gina is befutó lehetne, ha jobban megnyílna, elszabadult a p0k0l! A szőkeség ezt úgy értelmezte: ha nem elég tökéletes, bármikor lapátra kerülhet. A vita odáig fajult, hogy Kiara sírva összepakolt, és majdnem faképnél hagyta a műsort! A drámai jelenet végén Stohl marasztalta, sőt: egy játék során Kiara megszerezte a hatalom rózsáját is – vagyis a lehetőséget, hogy ő küldjön haza valakit.
A VÉGJÁTÉK ÉS A VÉGEREDMÉNY:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Az utastér technológiai felszereltsége modern, de nem feltétlenül élenjáró: a Prelude‑ben használt infotainment rendszer megfelel a jelenlegi elvárásoknak, beleértve a mobileszköz‑tükrözést, de a felhasználói felület és a grafika közel sem villant olyan futurisztikus megoldásokat, mint néhány riválisnál. A csomagtér mély és praktikus, azonban a rakteret leborító panel könnyű és kissé gyenge érzetű, így nagyobb terhek pakolásakor oda kell figyelni. A hátsó ülések lényegében szerény méretűek, inkább „vészhelyzeti” ülésként használhatók, hiszen felnőttek számára hosszabb utakra nem túl kényelmesek.
A legnagyobb változás a Prelude új hajtásláncában rejlik. A Honda a 2,0 literes benzinmotor és egy elektromos motor hibrid kombinációját alkalmazza, ami összesen körülbelül 181 lóerőt (vagy a piac specifikációi szerint ~203 LE‑t bizonyos modelleknél) és közel 315 Nm forgatónyomatékot biztosít. Ez a teljesítmény „nem feltétlenül sportautós” a hagyományos értelemben, de az azonnali elektromos nyomaték és a viszonylag alacsony súly miatt a gyorsulás élménye mégis szerethető. A 0‑100 km/h (0‑62 mph) idő körülbelül 8,2 másodperc körül alakul, ami korrekt mindennapi használatra, de távol áll a klasszikus sportkupék vérpezsdítő gyorsulásától.
A Prelude‑ben használt hajtásrendszer egy speciális, úgynevezett S+ Shift technológiát is tartalmaz, amely egy szimulált nyolcfokozatú váltást kínál a vezető számára. Ez nem egy hagyományos kézi vagy automatikus sebességváltó, hanem egy olyan elektronikus rendszer, amely virtuális fokozatokat imitál, amihez kormánykerékre szerelt váltófülek is tartoznak. Ezekkel a váltások mesterséges hanggal és visszagáz‑effekttel is járnak, amelyet arra terveztek, hogy a vezetés élményét „analógabbnak” és sportosabbnak éreztesse. Bár ez nem helyettesíti a klasszikus manuális váltót, a S+ Shift rendszer mégis érdekes kiegészítője a jármű dinamizmusának.
A vezethetőség tekintetében a Prelude meglepően jó benyomást kelt. A Honda az adaptív lengéscsillapítókat és a kettős tengelyű első futóművet használó felfüggesztést alkalmazza, amely csökkenti a nyomaték‑kormányzás okozta „rántást”, javítja az úttartást és finomabb, kontrolláltabb kanyarstabilitást eredményez. A kormányzás gyors és közvetlen, a karosszéria merevesége pedig alulról támasztja alá az autó precíz irányíthatóságát, így még dinamikusabb vezetési helyzetekben is magabiztos érzetet ad.
Mindezek ellenére a Prelude nem egy „igazi sportautó” olyan értelemben, mint például egy Toyota GR86 vagy Subaru BRZ, amelyek hátsókerék‑hajtással és hagyományosan sportosabb karakterrel rendelkeznek. A Prelude rugózása feszes, ám kényelmes, és inkább az egyensúlyra, mint a szélsőséges sportosságra törekszik. Ez jól passzol a mindennapi használathoz, de keményebb, versenypályás kihívásoknál a korlátai gyorsan feltűnhetnek.
