Igazából két sztrókom volt. Az egyik a házunk előtt, a másik másfél évvel ezelőtt a tv előtt! – nyilatkozta.
Forrás: MSN / FB / SZNI
Ez is érdekelhet:
A vezetési módok között váltogatva érezhető, hogy a futómű keményebbé válik, a kormányzás pedig nehezebbé, ahogy egyre sportosabb beállításokra kapcsolunk. Mégis, még a legagresszívebb módot választva is érezhető marad egyfajta rugalmasság és kanyarodáskor enyhe oldaldőlés, amely nem zavaró, sőt, inkább azt az érzést erősíti, hogy az autó valóban közvetlen kapcsolatban van az úttal, és megengedi a vezetőnek, hogy érezze, mi történik a kerekek alatt. Ez a karakter sokkal inkább komfortos, mint feszes, és ez az irányultság végig megmarad, még akkor is, ha némi sportosságot azért belecsempésztek az élménybe.
Amikor például a Thruxton versenypálya hullámosabb szakaszain nagy tempóval hajtunk át, akkor némi testmozgás, vagyis a karosszéria enyhe billegése és mozgása is megfigyelhető. Ez egyáltalán nem drámai mértékű, nem zavaró vagy ijesztő, inkább csak jelzi, hogy a Prelude nem az a fajta sportkupé, amely minden áron vasúti sínen akar haladni. Azok, akik arra számítanak, hogy ez az autó majd egy az egyben átveszi a Type R helyét a Honda kínálatában, valószínűleg csalódni fognak. A Prelude ugyanis egy sokkal élhetőbb, mindennapi szempontból használhatóbb autó, amely inkább a kényelem és az élvezetes, ám nem kimerítő vezetési élmény felé mozdult el. Maga a Honda egyelőre nem is árulja el, hogy tervez-e egy még sportosabb, valódi Type R változatot ebből a modellből a jövőben – erről még nem kívánnak nyilatkozni.
Véleményem szerint, a jelenlegi Prelude kivitel sokkal kevésbé „le van kötve” az úthoz, mint egy Type R, vagy akár például a Toyota GR86, amely szintén egy élményautónak számít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Prelude ne lenne kellemesen vezethető – sőt! A kanyarokban például jól fordul, és az autó súlyelosztása, valamint a hátsó tengelyre jutó kissé nagyobb tömeg miatt ügyesen befordul a kanyarokba, az irányváltások gyorsak, és egész jól is tapad. Egyértelműen érzékelhető némi sportosság, ha nem is az a fajta, amely adrenalint pumpál az ember vérébe, hanem inkább az a megnyugtató típus, amely mindig kiszámítható, mégis élvezetes.
