A fordulópontot egy megalázó eset hozta el, amikor 17-18 évesen egy kisboltban, ahol pénzzel vásárolt, mégis el/se/t egy Túró Rudit. „A biztonsági őr elkapott, és a zs/bei/et kellett ki/rít/ni mindenki szeme láttára. Me/alá/ó volt. Krausz most már kiegyensúlyozottnak érzi az életét, és hálás azokért az emberekért, akik körülveszik.
Forrás: MSN / FB
Ez is érdekelhet:
A tesztelt csúcsfelszereltségű modell 18 colos könnyűfém felniket és 55-ös profilarányú Goodyear gumiabroncsokat kapott. Ezek a gumik meglehetősen jól teljesítettek enyhébb téli körülmények között is – elegendő tapadást biztosítottak, miközben nem rontották számottevően a gördülési ellenállást vagy az energiahatékonyságot. A DS célja egyértelmű: prémiumérzetet kínálni, amelyet a kényelmes futóműhangolás, a finom rugózás és a könnyed vezethetőség hivatott támogatni. Ez a megközelítés jól mutat papíron, de a gyakorlatban, különösen a kompakt villanyautók piacán, nem könnyű valóban megvalósítani. Az elektromos hajtás alapvetően csendes, finoman működik, és alacsony sebességnél amúgy is könnyű irányítani – így nehéz valódi előnyt kovácsolni ebből úgy, hogy az ne járjon jelentős többletköltséggel (ahogyan azt például a Lexus RZ esetében láthatjuk).
Ez talán magyarázza is, hogy a DS 3 E-Tense kényelmi elköteleződése inkább egyfajta jó szándékú gesztus, mintsem egy radikális, kompromisszummentes vállalás. A futómű valóban lágyabb, mint néhány másik kis villanyautóé, és elég hosszú a rugóút ahhoz, hogy országúton is komfortos, nyelő érzést adjon – nem pattog, nem ráz, nem próbál sportosnak látszani. Ennek ellenére a rugózási élmény mégsem igazán prémium vagy elszigetelő: az utastérbe szűrődő úthang hasonló mértékű, mint amit a versenytársaknál tapasztalhatunk, és a kisebb úthibák, kiemelkedések vagy kátyúk elég nyersen érezhetően ütnek át a futóművön – vagyis a tompítás nem tökéletes.
A kormányzás közepesen könnyű, precíz, a karosszéria mozgása kontrollált, az autó kanyarban nem dől túlságosan, és a kis méretéből fakadóan városi közlekedésben igazán jól használható. A tapadás kielégítő, és oldalirányú mozgásokkal sem válik billegőssé – vagyis összességében egy jól kezelhető, kiszámítható viselkedésű autó. A vezethetőség tehát megfelelő, kompetens és összeszedett, de ha a rugózást nézzük, akkor ott mutatkozik némi csalódás – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a DS márka milyen kifinomultságot ígér. Alacsony sebességnél az autó kissé keményen, ridegen viselkedik, míg nagyobb tempónál, például autópályán, a karosszéria finoman „hintázik” a rugókon – előre-hátra és oldalirányban is –, főként rosszabb minőségű útfelületen, mivel a csillapítás nem elég progresszív és nem igazán képes feszesen kordában tartani a mozgást.
