A KSH most elismerte, hogy a kimutatott relatív szegénység valóban nagyobb volt az országban, mint amit a korábbi adataik jeleztek. A pontatlanság három évben is szignifikáns mértékű volt, amit a mintavételi hiba sem magyaráz. A számadatok szerint 10% nagyobb a nyugdíjas szegénység mint más országokban!
Forrás: MSN / FB / TTOK / MHI
Ez is érdekelhet:
Nem tegnap ültem utoljára DBX 707-ben, így nem lenne teljesen korrekt dolog közvetlen összehasonlításba bocsátkozni, különösen vezetési élmény szempontjából. Ugyanakkor, ha a DBX S-t önmagában vizsgáljuk, kétségeim azért akadnak – még ha nyers teljesítményben kétségtelenül lenyűgöző is.
Kezdjük a hanggal. Az új, függőlegesen elrendezett kipufogók minden eddiginél karakteresebb hangzást produkálnak – több decibellel, mint amit a 707 kínált. A V8-as morajlása valóban páratlan, nyers, izmos, szinte izzó jelenléttel tölti meg a környezetet. Az élmény inkább egy klasszikus amerikai izomautóéra emlékeztet, semmint egy brit luxus-SUV visszafogott morgására. Bár a hangminőség kiváló, a hangerő mennyisége – még az amúgy civilizált GT módban is – már néha túlzásnak érződik. Persze, aki az „a több mindig jobb” elvet vallja – és valljuk be, őket célozza ez a modell – az nyilván nem így gondolja.
A 717 lóerős teljesítmény és a 3,3 másodperces 0–100 km/órás sprint papíron vitán felül áll – és a motor valóban képes ezt produkálni. De az erőleadás módja nem feltétlenül teszi könnyen elérhetővé ezt az élményt a sofőr számára. Az AMG-eredetű, 4.0 literes biturbó V8 motor ugyan sok más modellben élénken és közvetlenül reagál, ám ebben az extrémen felhúzott változatban érezhető turbólyuk és a magasabb fordulatszámhoz kötött erőcsúcs kissé régimódi karaktert kölcsönöz neki. Ez egyszerre drámai és kissé frusztráló: miközben megadja a színházat és a hangulatot, megtöri a ritmust, amikor igazán élvezetes tempójú úton szeretnénk vele autózni.