Győzike pedig nem nyelte le a sértést. A kamerák előtt, indulatosan kérte számon a testvéreken az alázat hiányát, sőt, azt is kijelentette: amit a fiúk a múlt héten műveltek, az szerinte méltatlan volt a műsor szellemiségéhez. Láthatóan forrt benne a düh, amikor Hunorra és Megyerre mutatva vonta kérdőre őket. A háttérben döbbent csend, feszült pillantások – a kulisszák mögötti jelenet sokak szerint sokkal drámaibb volt, mint bármi, ami aznap este a színpadon történt. És hogy lesz-e folytatás? A bennfentesek szerint ez még csak a kezdet…
VIA Blikk
A Mitsubishi Shogun olyan autó, amelynek nevét sokan egyet jelentenek a klasszikus, igazi „go‑anywhere” terepjárókkal — egy olyan modellel, amelynek tervezésekor nem a városi kényelmen vagy a csilivili stíluson volt a hangsúly, hanem azon, hogy a lehető legkeményebb körülmények között is megállja a helyét. A Shogun már évtizedek óta része a terepjáró‑géniuszok névsorának, és bár Európában a modell értékesítése 2019‑ben megszűnt, a 2006 óta gyártott negyedik generáció hosszú pályafutása alatt rengeteg rajongót szerzett magának értékállóságával, robusztusságával és valódi négykerék‑meghajtású képességeivel.
A Mitsubishi Shogun motorja a negyedik generációban egy 3,2 literes, négyhengeres turbódízel erőforrás, amely körülbelül 197 lóerőt és jelentős, nagyjából 325‑325 lb ft (440 Nm körüli) nyomatékot ad le. Ez a blokk igazán alacsony fordulatszámon biztosítja a kellemes, erőteljes vonóerőt, így vontatásnál vagy terepezésnél mindig rendelkezésre áll elegendő erő. Az Autocar szerint ez a motor nem finom és halk — sőt épp ellenkezőleg, hangosabb és durvább karakterű, mint amit a korszerű sor‑hat vagy V6‑os dízelek képviselnek —, de a nyomaték‑karaktere miatt mindenképpen alkalmas arra a feladatra, amelyért a Shogunt megalkották: nem a gyorsulási versenyben brillíroz, hanem a nehéz terepen és vontatásnál nyújt magabiztosságot.
A Shogun vezetési élménye az aszfalton hagyományos SUV‑okéhoz képest nagyon más: a futómű nem a csillapítási finomságra vagy a sportos úttartásra van hangolva, hanem a stabilitásra és a masszív érzetre. Az Autocar szerint az elsődleges rugózás elfogadható, különösen egy magas építésű SUV‑hoz képest, és a karosszéria ellenáll a túlzott dőléseknek, de a másodlagos rugózás — vagyis az apróbb úthibáknál érkező jelleg — kissé „nyugtalan” érzést kelt. Ez a fajta hangolás azt jelenti, hogy a Shogun nem egy csúcsvezetési dinamika‑élmény, hanem inkább egy kézzelfoghatóan masszív, robusztus autó, amely nem hajlamos a „lebegésre”, de az úthibákat jól követi.
