Bár a javulás érezhető, Nóra útja korántsem ért a végéhez. Egy ismerőse elárulta, hogy a színésznő továbbra is rendkívüli elszántsággal dolgozik azon, hogy visszanyerje korábbi önmagát. Mozgása egyre biztosabb, de még hosszú út áll előtte. A családja minden lépésnél mellette áll, ahogyan a közeli barátai is – akikkel telefonon tartja a kapcsolatot. Látogatókat viszont csak nagyon szűk körből fogad, mivel még mindig sok energiára van szüksége a teljes regenerációhoz.
VIA Blikk
Ez is érdekelhet:
Az elektromos és hibrid autók lehetnek mostanában divatosak és népszerűek, de az ilyen szegmensekben a vásárlók többsége továbbra is az olcsóbb benzines változatot választja. Kipróbáltuk mind a hibrid, mind az 1,0 literes turbós benzinest kézi váltóval, és egyértelműen az utóbbit találtuk kellemesebbnek.
A Hyundai 0–100 km/órás gyorsulásra adott 11,8 másodperces adata lassúnak tűnhet, de a valóságban jobb a helyzet: tesztjeink során sikerült 0,8 másodperccel megjavítani ezt az értéket. Ez az eredmény nagyrészt a kiváló manuális váltónak köszönhető. A jó kézi váltó fejlesztése mára már-már kivesző művészet, de a Hyundai tökéletesen elsajátította.
Lenyűgöző, mennyire különböző élményt nyújt a hibrid és a hagyományos benzines modell. Az alapváltozat jobb vezetési pozíciót kínál, kényelmesebb a rugózása, és nem tűnik szenvedőnek, amikor teljesítményt kérünk tőle. Az üzemanyag-fogyasztása is még mindig bőven elfogadható.
Matt Saunders – Tesztfőszerkesztő
A váltó egyszerre könnyed és precíz, így bárki könnyen megbarátkozik vele. Gyors tempónál sem jön zavarba, sőt öröm váltogatni a fokozatok között. A kuplung egy kicsit bizonytalan érzetű, de a Kona szinte lehetetlenül lefullasztható, mivel automatikusan megemeli az alapjáratot, ha gázadás nélkül engedjük fel a kuplungot – akárcsak egy Porsche Carrera GT.
Leszámítva némi háromhengeres jellegzetes morgolódást alacsony fordulatszámon, a motor kellemes hangú, szépen pörög fel, és nem tűnik erőlködőnek, amikor gyorsítani szeretnénk. A zajszigetelés annyira jó, hogy könnyű belefutni a fordulatszám-határolóba előzések közben. Ugyanakkor alacsony fordulatszámról is jól húz.
Nem kell félreérteni – az 1,0 literes Kona nem egy gyors autó, a riválisai általában fürgébbek. Ugyanakkor teljesen elegendő a teljesítménye, a középtartományban jó a nyomaték, és élvezetes kihasználni az elérhető erőt. Ha valaki gyorsabb verziót szeretne, ott van a 195 lóerős 1,6 literes turbós négyhengeres, amit ugyan még nem próbáltunk a Konában, de mivel az i20 N motorjának egy gyengébb változatáról van szó, kellően dinamikusnak ígérkezik, miközben takarékos is marad.
A hibridet viszont inkább elkerülnénk – bár papíron jó kompromisszumnak tűnik, nem sokkal gyorsabb az 1,0 literesnél. Az atmoszférikus 1,6-os motorja zajos, a duplakuplungos váltója pedig butácska működésű.
A fékteljesítmény csak közepes volt, amiben nagy valószínűséggel a Nexen gumik játszották a főszerepet. 70 mph-ról (112 km/h) való megálláshoz száraz úton 50 méterre volt szükség – ez 4,5 méterrel több, mint amennyit a Vauxhall Mokka igényelt.
